hetedhét román csoda

veszem a lapot, kedves csomh, és kapásból leírom azt, amin elcsodálkoztam, meglepődtem, vagy amit örömmel fedeztem fel 1994 és 2004 között (amikor körbetréneltem romániát, öt megye kivételével):

1. tetszik, ahogy lazán, balkáni módon tudnak
“vitatkozni” (nem olyan görcsösen nekiveselkedve, mint mi);
2. ízlik a tochitura nevű moldvai kaja (galacon ettem a legfinomabbat);
3. szeretem ion barbu elvont verseit;
4. megszerettem az ortodox egyházi zenét;
5. csodálom a moldvai kolostorok freskóit;
6. élvezem az olténiai gyapjúszőnyegeket;
7. megilletődtem, amikor ‘83-ban találkozhattam Constantin Noica-val.

továbbgurítom a labdát edónak, kis n-nek, lókupecznek, boginak, és ágotának.