
sose lehet tudni, hogy mit hoz a gólya
szétfoszlott álmaid váljanak valóra
(nem is ezt akartam mondani)
halak. ez mindenünk…
This entry was posted on március 16, 2010 at 12:32 de. and is filed under ars poetica. Ezen az RSS 2.0 feeden keresztül követheted nyomon a bejegyzés hozzászólásait.
Hozzászólhatsz, vagy a saját blogodbóltrackbackelheted.
március 16, 2010 - 10:54 du. |
kifejezetten tetszik az a narancssárga szöglet a jobb oldalon.
és ha tudnád, milyen jól esett most a rajzod+versed..
március 17, 2010 - 10:09 de. |
szia manka, örülök, hogy újra találkozunk
szegeden vagy? május 6-án könyvbemutatunk
a grand café nagytermében. gyere el!
március 17, 2010 - 11:45 de. |
Ó, igen, Szegeden!
Köszi a meghívást, beírtam a naptáramba. (Ez az első lépés afelé, hogy valamit ne felejtsek el
március 18, 2010 - 12:21 du. |
én meg apró fecnikre, mágnes alá, hűtőre. ne is kérdezd ezért, hogy “sára, dűlőre jutottál már azzal a dologgal?” hanem hűtőre.