erdélyi bloggerina a diványon

lelkesen és kíváncsian mentem el a kozmopolisz blog-beszélgetésére. örültem a meghívásnak, bár nem igazán értettem, hogy minek/ kinek szól (kevesen olvasnak, és nem tartozom a bloggerbarátok köréhez). na de lépjünk túl ezen.
nagyon vártam, hogy találkozhassak nellivel, rékuval és mókussal– őket olvasom a leggyakrabban mostanában a meghívottak közül. kíváncsian vártam, hogy mikor fog kibontakozni schatz és felméri péter– kár, hogy nem tették… bence is szoft-múdban volt, vajon miért? bár sok mindenben nem értettünk egyet, rokonszenvesnek találtam lolkát és timót, kaméleón meg sokkal szimpatikusabb élőben:) balettcipővel még nem sikerült eszmét cserélni a balettről, és az se jött össze, hogy bit-től és tihitől elraboljam a lézerkardot!
bármilyen fáradt voltam, maradt energiám elképedni:
– jézusmárió, ennyire konzervatív az erdélyi blog-társadalom nem reprezentatív mintája?
– ilyen lassan és nehezen szabadul fel?
– ilyen macsó? (nelli, a csendes gonoszkodás helyett nyílt konfrontációt vártam tőled! megtettem volna én, ha nem vagyok annyira fáradt, mínusz 18 óra alvással…)
én itt most kikiáltom a blógás-szabadságot:
1. fiúk és lányok, kínaiak és óriások, introvertek és extravertek, tehetségesek és még tehetségesebbek: írjatok úgy, akkor, és oda, ahová jólesik (nekem a wordpress a kedvencem, de gustibus…)
2. fogadjatok ügyvédet, ha bátrak és szókimondók vagytok. előbb-utóbb szükségetek lesz rá. legyetek bátrak és szókimondók. kukkolók, ha kell.
3. ápoljatok jó kapcsolatot egy rendszergazdával, mert előbb-utóbb meg lesztek hekkelve.
4. szabadság, te szülj nekem trendet!