Weiner Sennyey Tibor: A régi nőkről

by

balerina: weiner sennyey tibor, jónás tamás

Jónás Tamásnak

A földjegyű lányok, asszonyok
Szerelme édesebb nekem,
S halk vigasztalás mint férgeké,
Kik bomló húsunk isszák,
Mint anyjuk keblét csecsemők,
Mint virág szirmát a méh.

A tűzjegyű lányok, asszonyok
Csókja tüzesebb nekem,
Mint a lét purgatóriuma;
Piszkosabb, aljasabb szemét,
Mint tankerről szítt rőt olaj
a síró tenger felszínén.

A vízjegyű lányok, asszonyok
Könnyükkel mosnak szerteszét.
Átfolynak rajtam, mint szitán,
S rázom-rázom önmagam,
De amit leszűrök csak vér,
És zokogó, színtelen arany.

A légjegyű lányok, asszonyok
Után mint éhes szellem
Úgy kapok, de révült köd csupán
A csók és múló sír csak az öl.
Szeressetek emberek nagyon,
És rejtsetek el a múltidő elől.

És ti lányok, asszonyok, és te is,
Kitárult keblem mindhiába
Tapintod szomjas kezeddel.
Adj innom! Gyógyíts, ha mersz!
Vagy dögölj meg, hogyha most

Élsz, de nem szeretsz nagyon.

Advertisements

5 hozzászólás to “Weiner Sennyey Tibor: A régi nőkről”

  1. kövi sára Says:

    Jónás Tamás:

    Félve-ocsúdva
    I.
    Egy héttel ezelőtt a fulladt parkban,
    emlékszel, biztosan. Dadogtam, és
    te fáztál, én meg csak magyarázkodtam,
    egyszer, hogy: túl sok, másszor: túl kevés
    vagy énnekem, mert sok vagy önmagadnak,
    vagy gyáva vagy, bár inkább túl merész,
    s hogy azok szeretnek, akik tagadnak,
    a szív nem vers, a vers nem műszer, és
    mondtam valamit viseltes ruhádra,
    te dacosan a holdat nézted, mintha
    hozzá beszélni értelmesebb volna,
    vagy rá hallgatni – sosem értelek.
    Végigkínlódtuk ezt a kis telet,
    legyen miénk az élet, ez a nyár, ha
    valóban engem szeretsz, s nem magad.
    Szakadjon rá az ég Illyés Gyulára.
    Most kérd e nőt, mert most mindent megad.

    II.
    Legyen minden, mint kívánod, egészen.
    Kívánjam én is úgy, s legyen titok,
    hogy termőföldje lett magodnak méhem,
    s hogy egyre-egyre boldogabb vagyok.
    A nagy tüzet, mit felszítottál bennem,
    nem oltom el. Találtam már lakást.
    Mert már Párizsba sem hiába mentem
    még januárban. Hogy mondjam? Neked
    szereztem ösztöndíjat, mind a ketten
    utazhatunk. Egy verseskötetet
    kell csak leadnod, s két év nagy idő.
    S meglásd, lehetsz majd próféta, ha vissza-
    térünk, munkád lesz rögtön, hírneved.
    Mösziő!
    Velem van már örök szerelmi dolga!
    S ebédre hívom: New York, tizenegy!
    Öleli: Flóra.

  2. pentru că nu te pot traduce « joc fecund Says:

    […] desenez în gînd. ei, ai merita mai mult de-atît măcar un cuvînt sau două, cheie. am să încerc. dar nu acuma, că nu mă-ndur la […]

  3. böjátusz Says:

    A vers a szerző előadásában itt hallgatható:
    http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/365
    (Ez egy másik verzió. Összevetni is érdemes.)

  4. kövi sára Says:

    köszönöm, böjátusz 🙂
    vonaton vagyok, netszegényen.
    otthon majd meghallgatom. fááázom…

  5. herbert Says:

    gyönyörűséges

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s