kilapátolnak minden parasztot, gyomot, szilánkot és ballasztot, de ezt persze csak a regényekben és a kalandfilmek legvégén, igaz? a világ bástyákból, futókból áll, és pimasz. na de minek nyújtani itt a szót, inkább
felkapaszkodom egy mentális fára
ha leesek hát az
lesz az ára
kicsit rekedtesen sóhajtja, hogy újratervezés, de mit várjunk tőle egy átmulatott éjszaka után? az a lényeg, hogy nem veszíti el a fejét, ritkán téveszt irányt, időben meglátja az akadályokat, 4D-ben megkerüli, átugorja azokat, ha muszáj, átvisz a hetedik dimenzióba is, hogy te magad légy – szóval kell egy nő minden ember életébe (Csernus, 2009).
aki nem lép egyszerre
nem kap rétest estére
legfennebb egy sört
mikrofonnal felszerelt fiatal nők, ezüstszürke hajú lázadó férfiak alkotják a tévében reklámozott kft-forradalom szereplőit. jó na, üssetek agyon: cinikusan hangzik, hogy nem hiszek ezekben a “spontán” lázadásokban. egy brancs ők. a gombócot megeszik, de még véletlenül se akasztják fel őket. ekkora szkepszis mellett már csak egysorosokra telik az erőmből.
télen öltözz melegen, kicsim…
leittátok magatokat szilveszterkor, mi? hurkát, s mi szemszájnak (hány)ingere bezabáltatok, hö? ilyet balerina nem tesz! nem, nem, soha! egy jó konyaknak mi sem mondunk nemet, például most sem. szívesen lazulgatnék még egy-két hétig, de ó, jaj… inkább fohászkodom a bloggerek védőszentjéhez, hogy támogassa dél-afrikai vízumkérelmem. nyarat akarok, és amit akarok, azt meg is kapom!
tánc a hóban tánc a sóban
tánc a mindenféle jóban
csuhajja! oder?
whiskyt öntök a lázadra, golyóálló mellényben – kitalálod, hogy mivel foglalkozom éppen? nem azzal. azt a tegnap műveltem, de még nem volt időm digitalizálni, különben is ma rossz fényviszonyok uralkodtak az aurámban. mondjuk nyolcszáz luxos fényerőt ad az energiaszolgáltató és a drága jó lámpám. dzsessz, az jöhet. egész nap dolgoztam, jó tudni, hogy legalább potyára.
szeretek élni, jános
csak meg ne tudja a város!
úton lenni megérkezni útban lenni elpihenni útonálló kék istálló. na de fő, hogy imádom az őszt. most is ezerrel, ööö háromezerrel süt a nap. ki kér szőlőt? vagy szilvát? vagy szárított vörösáfonyát? vagy három hétvégi kirándulás-ötletet?
összecsórt fontok
fekete pontok
balkán a sarkán
meg nem áll
kevés pénzből is el lehet szállni. tudom, te azt hiszed, hogy nyílik még a, és inkább megvásárolod az extázist. pedig embriók vagyunk – ha jobban belegondolunk, és bevállaljuk, mint csernus.
szaladj
rajzolj
szeress
esküvői képek következnek. hormonális életképek, szavakba öntve. nem gondolod komolyan, hogy… szó sem lehet róla. tudom, hogy mire vagy kíváncsi, de most szemerkél az eső, a kémcsövesek pedig még mindig kómásak. imádok élni, muszáj erről bizonylatot kiállítani? minden pillanat egy végtelen folyósó, kilencvenkilenc belépni tilos kisszobával.
betoppanék, kilépett már anyám
jelszava csend amerre ment
s a béla tartomány
tragikusan vágyódom utánad lina, te lina, te udrenalina! a politikus álmodozva, óhajtozva-sóhajtozva lapptompult. ihaj-csuhaj képeket nézegetett, mert ma is unalmas volt a parlamenti ülés.
imádlak heléna
kár, hogy sose kapom meg
az aranyalmát.
balettka 
